MAGUNKRÓL

Miután 1980 február 9-én megalakult az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége, a célként kitűzött népcsoportkénti elismerés szükségessé tette a szervezett és hatékony egyesületi tevékenységet, különösen azon tény ismeretében, hogy az alkalmazottak nagy része, de főként az önálló foglalkozásúak és a vállalkozók szinte teljes mértékben hiányoztak az egyesületek tagságának soraiból. Ezekkel az osztrák társadalomba beépült, mi több, szinte teljesen felszívódott személyekkel új közösségi összefogásra kellett gondolni. Dr. Szabó Lajos, akkor a Creditanstalt-Bankverein alkalmazottja, részben barátai, ismerősei, részben magyar ügyfelei bevonásával létrehozta azt a magot, amiből aztán 1984. február 21-én 49 taggal megalakulhatott a Kaláka-club, ami már nevében is kifejezésre juttatta az új egyesület célját. Biztató volt a vezetőség öszszetétele: a banktisztviselő Dr. Szabó Lajos mint pénzügyi szakértő mellé titkárként szegődött Karácsonyi Miklós okl.mérnök építész, a két alelnök szerepét Dr. Szepesi Tibor belgyógyász, kutató orvos és Dr. Mikes Tivadar gyógyszertártulajdonos gyógyszerész vállalta, a pénztárosi teendőket Horváth Gábor adótanácsosra bízták, helyettese pedig Turanicz Károly okl. mérnök biológus, a Seibersdorf-i atomkutató központ munkatársa lett; referensekként kerültek a vezetőségbe Börcsök István műbútorasztalos, Deák Ernő történész, valamint Kocsis Béla külkereskedelmi vezérképviselő. Pénzügyi ellenőrként Dr. Sipos János állatorvos és Rehák István filmtechnikus tevékenykedett. A sikeres kezdeményezés ösztönzően hatott: már az első években több százra emelkedett az új egyesület tagjainak száma. Különösen örvendetes volt, hogy a Kaláka-club sem célkitűzéseiben, sem pedig tagságának összetételében nem jelentett konkurenciát a meglévő egyesületek számára. Az említett vezetőségi tagokat hosszú évek többé-kevésbé baráti kapcsolata fűzte össze; kovászként hatott, hogy a legtöbben ötvenhatos diákok voltak, vagyis közös volt a kiinduló pontjuk. A tagságtoborzás társasvacsorák megszervezése révén történt; kezdetben egyre szélesebb körben gyűltek össze: volt, amikor 150-180 személy is megjelent az ilyen kötetlen összejöveteleken. Egészen újszerű vállalkozás volt a vállalkozók címtárának összeállítása, majd 1985 óta naptár alakban történt megjelentetése. A történetesen bécsi-burgenlandi összefogás első látható jeleként naptárban külön megtalálhatók voltak azok a burgenlandi üzletek, ahol beszéltek magyarul. Sajnos, a kezdeti lelkesedés néhány éven belül kezdett alábbhagyni, aminek különböző okai voltak. Mindenekelőtt említhető a vezetőségi tagok más irányú lekötöttsége, vagyis a szervező, felépítő munkát alig lehetett a szükséges szinten tartani. Sajnos, a kiindulás nem felelt meg az elvárásoknak, mert végül is többnek bizonyult a kínálat, mint a kereslet, ami többek között a biztosítási szerződések terén is megmutatkozott. A személyes találkozásokon, kikapcsolódáson túlmenően alig alakultak ki üzleti kapcsolatok, jöttek létre közös vállalkozások, a háttérül szolgáló magyar „fogyasztók” pedig alig lendítettek a vállalkozók anyagi helyzetén, ugyanis nem vették kifizetődő módon igénybe szolgáltatásaikat. Röviden: kellő hálózat és megfelelő személyi kör híján nem lehetett megélni egymásból, ez pedig kijózanítóan hatott. Külön meg kell említeni a Kaláka-club irányultságát. A konszolidált osztrák-magyar kapcsolatok légkörében, amikor a magyarországi befolyásolás egyre inkább éreztette hatását az egyesületi életben, Burgenland mellett különösen Bécsben, nem lett volna ildomos 1956 szellemének lobogtatása, mindamellett gazdasági szándékkal jött létre az új vállalkozás, amit az egyesület nevében kiegészítően is hordoz: Ausztriai Magyarok Gazdasági Érdekközössége. Ennek megfelelően lefektették az alapszabályban, hogy a Kaláka-club teljesen politikamentes és kizárólag gazdasági érdekeltségű egyesület. Ez a szerkezet és irányultság a Magyar Népköztársaság érdeklődését is kiváltotta, ami nem is okozhatott meglepetést, amikor az egyik, a hetvenes években Ausztriába került vezetőségi tag mindjárt az alakuló ülés után jelentette az örvendetes hírt az új egyesület megszületéséről. A válasz, kár, hogy a Kaláka-club a Központi Szövetség tagegyesületeként működik, és nem társult az akkori Collegium Hungaricum-ban szállásoló kollaboráns egyesületekhez. Egyesek magyarországi érdekeltsége révén a tüske ezáltal bekerült a Kaláka-club testébe, és akkorra gennyesedett el, amikor az 1956-os forradalom 30. évfordulóját követően nyílt vita támadt a vezetőségben 1956 szellemének vállalása körül. A szenvedélyes vitából olyan ellentétek támadtak, amik a szakadék szélére juttatták a Kaláka-clubot. A Magyar Népköztársaság Nagykövetsége ekkor már „bizalmasan” ajánlotta a „politizáló”, azaz 56-os szellemiségű vezetőségi tagok eltávolítását. A tét az volt, hogy vagy betársul a Kaláka-club – megfelelő magyarországi kapcsolatok reményében – a kollaboráns egyesületek sorába, vagy pedig megszűnik. Az áldatlan helyzetben Dr. Szabó Lajos nem vállalva a behódolás ódiumát, lemondott elnöki tisztségéről; vele többen kiváltak az egyesület vezetőségéből. Ekkor, az 1988. október 21-i közgyűlésen vállalta Karácsonyi Miklós az elnöki tisztséget, és 1998-ban történt lemondásáig igyekezett átsegíteni a buktatókon a kezdetben nagyon is ígéretesnek mutatkozó egyesületet. A vele megválasztott további vezetőségi tagok voltak: elnökhelyettes Horváth Gábor, titkár Turanitz Károly, helyettese Deák Ernő, pénztáros Nagy Lehel, helyettese Jurányi Bea, ülnökök: Rehák István, Radics László okl. mérnök és Dr. Karácsonyi László orvos. Az 1990. évi rendszerváltás óta megszűntek a politikai fenntartások, majd a Bécs és környéke osztrák honosságú magyarjainak népcsoportkénti elismerésével módosultak a feladatok, ezáltal a Kaláka-club tevékenysége is. Kedvezően hatott, hogy a Központi Szövetség keretén belül állandó székhelyre és klubhelyiségre tett szert, először Bécs III. kerületében, majd 1999 vége óta a „Bécsi Magyar Otthon“-ban. Már jóval előbb, az 1996 április 17-i közgyűlésen lemondott Karácsonyi Miklós az elnöki tisztségről, helyét Kocsis Bélának adva át. Az akkor megválasztott vezetőség további összetétele: alelnök Karácsonyi Miklós, titkár Wurst Erzsébet, helyettese Deák Ernő, pénztáros Bálint Katalin – tisztségét 1997-ben Fazekas László vette át -, helyettese Nagy Lehel, ülnökök: Horváth Gábor, Dr. Karácsonyi László és Rodriguez-Brena Zsuzsa. 2004-ben Magyarország is tagja lett az Európai Uniónak, ami új kihívást jelent az ausztriai magyarok számára, így a Kaláka-clubnak is különösen ügyelnie kell többek között a munkaerő szabad áramlásából származó problémák felkarolására. Húsz év józanságra nevelő tapasztalatait figyelembe véve erős hittel folytathatja a Kaláka-club tevékenységét, mert amint eddig is megállta helyét, ezután is helyt fog állni, mert vezetőségének tudnia kell: szükséges az ausztriai magyarok gazdasági érdekeltségű összefogása.